Kocka Béla bajuszos lovasember, aki tíz hónapon keresztül nevelő tanár egy gyermekotthonban, Zsámbék melletti tanyáján lovakat gondoz és vendégeket lovagoltat. Nyaranta aztán felkerekedik, még a jurtát is felpakolja, és elmegy Erdélybe, annak is a legkeletibb végébe, az Úz völgyébe, hogy ott vendégeivel lovagolhasson.
Haszmann Pál (1902-1977) kántortanító
Alsócsernátonban és környékén összegyűjtött néprajzi tárgyakból, hely- és kulturtörténeti dokumentumokból és népi építészeti emlékekből a Damokos család ősi kúriájában és annak kertjében rendezett be múzeumot. Halála után a gyűjtő, rendszerező és oktató munkát Pál, József és Lajos fiai és mára unokái folytatják. A falumúzeum 1999 óta alapítójának nevét viseli. A múzeum fényképgyűjteményéből kaptuk közreadásra a következő székely bajusz gyűjtemény-t.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Hans Normann német utazó 1833-ban megjelent két kötetes kedélyes, mulatságos útleírásában számol be magyarországi utazásairól. A helyenként fölényeskedő hangvételű műben vegyesen találhatók komoly megfigyelések kitalált adatokkal és mint minden utazó, aki a nagyközönség számára ír, Normann is különös gondot fordít a kuriózumokra. Így olvashatunk a magyarok bajuszviselési szokásáról.
Csonka Mihály élete és világképe
…Abban az időben még annyira divat volt a bajusz, hogy akinek nem volt, az lenézett ember lett …. Ma más a divat, de én nem megyek a divat után! Én ugyan nem borotválom le, hadd legyen, hiszen magyar ember bajusszal szép . Kinek milyen van, érje be vele! Nekem van elég nagy, igaz, hogy most már őszes….
Apáink arca
Apáink arca címmel fotóalbum jelent meg a székelykeresztúri Nagy Béla fényképész Molnár István Múzeumban őrzött hagyatékából. A szakmai tökéletességgel és igényességgel dolgozó fényképész 1926-tól mintegy fél évszázadon keresztül örökítette meg a székely kisváros és a környező falvak életének epizódjait, eseményeit és arcait. A bajuszos székely portrék közül válogattunk Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus-könyvtáros segítségével.
A bajusz teremtéstörténete
„Mikor az Úristen Ádámot mög Évát mögteremtötte, Éva annyira haladt, hogy mindég versölt, vagyis versengött Ádámmal. Ez Ádámot nagyon bántotta. Az Úristen már nem győzte hallgatni a versölgésüket, odaröndölt egy dungót nekik. A dungó Ádám óra alá szállott. A dungó mögcsípte, odakapott, bajusz nyőtt a helyin. Jaj mi van neköd az órod alatt? — kérdözte Éva. Éva aztán a tűkörbül is mögmutatta. Ádám erre azt mondta : no látod, ezt az Úristen röndölte, hogy mindég a bajusszos parancsol annak, akinek bajussza nincsen. Éva aztán így mögadta magát."
Egyházaskéri monda, lejegyezte Kálmány Lajos
Die Schöpfungsgeschichte des Schnurrbartes
Als Gott Ádám und Éva schuf ist Eva so weit gekommen, dass sie ständig mit Ádám wetteiferte. Das verdross diesen aber sehr.Der liebe Gott konnte diese Wetteiferei nicht mehr hören und schickte eine Hummel zu ihnen. Die Hummel ließ sich unter Adams Nase nieder. Sie stach ihn, er schlug dorthin, und dort wuchs ein Schnurrbart.
Oh, was hast du dort unter deiner Nase? fragte Éva. Éva hat das Ádám im Spiegel gezeigt. Ádám sagte darauf . siehst du, das hat der liebe Gott geregelt, dass der Schnurrbärtige demjenigen, der keinen hat. Éva hat nachgegeben.
Ein Legende von Egyházaskér von Lajos Kálmány notiert.
Bálint napok - 2011
A Bálint név az Árpádkor óta él hazánkban ebben a formában. A XVI. században volt a legnépszerűbb keresztnév. Enyingi Török Bálint (1502-1550) nevére az Egri csillagokból emlékezhetünk, a isztambuli Héttorony börtönben halt meg. Balassi Bálint (1554-1594) a reneszánsz legnagyobb költője volt, őt az esztergomi csatában egy török ágyugolyó sebezte halálra.
Tiszteletükre február 13-án Salföldön harmadik alkalommal rendez török-magyar harci játékot Somogyi Győző, Várpalotán, a Thury várban pedig Csepin Péter szervez Balassi Bálint Konferenciát a hódoltság kori katonai hagyományőrzésről.
Székely lófő vitézek középkori kályhacsempéken
Bajuszos, szakállas székely nemesek és lófők elevenednek meg a székelykeresztúri középkori nemesi udvarházak ásatásai során feltárt és rekonstruált 16. századi kályhacsempéken. A határőrző székely könnyűlovas főemberek kistermetű lovakon ülnek, a lovakon díszes nyeregalátét, szügyelő és farmatring van. Egyik kezükben zászlós kopja vagy az egyenes hegyes tőr, a másikban a szár és tárcsapajzs. A vitézek rövid dolmányt és némelyik mellvértet visel, csizmájukon hatalmas sarkantyú van. Az utolsó csempén a nagybajuszú Sámson küzd az oroszlánnal.
Mit Schnurrbarth und Barth sind die Sekler Adligen und Rittern lebendig auf den - aus der XVI. Jahrhundert stammende und rekonstruierte - Kachelofenfliesen, die aus Aufdeckungen der Sibenbürgischen Székelykeresztúr gefunden waren in ehemaligen Mittelalterlichen adligen Hofhausern. Die Grezwchende szekler waren leichritter hauptmaenner sasen auf kleinen Pferden auf denen geschmückten Decken unter der Sattel und ebenso geschmückten leder tragen vorne und hinten. In der einen Hand Spies mit Fahnen oder ein spiziges Speer, in dem Anderen der Staengel und ein Rundes Schild. Die kaempfer trugen kurze Dolmány, einige Brustpanzer und auf ihren Stiefel riesiges Sporen.
Bajusz pásztorfaragásokon
Valóságos bajusz ármádia látható a 19-20. századi alföldi, somogyi vagy bakonyi pásztorfaragásokon . A spanyolozással készült miniatúrák, a sótartók, tükrösök és borotvatokok életképeinek férfi alakjai: pásztorok, betyárok, zsandárok és muzsikusok, szinte kivétel nélkül hatalmas bajuszt viselnek.
John Paget angol utazó a magyarok bajuszviseléséről
John Paget, azaz a magyar hazafivá és mintagazdává lett angol származású Paget János , orvosi tanulmányokat folytatott szülőhazájában, majd miután feleségül vette báró Wesselényi Polixénát, beutazta Magyarországot és Erdélyben telepedett le. Megtanult magyarul és bajuszt növesztett . Széchenyi barátja volt és Bem tábornok szárnysegédjeként részt vett az erdélyi honvédő harcokban. A számos kiadást megért, először 1839-ben Londonban megjelent Magyarország és Erdély című 900 oldalas korszakos útleírásában olvashatunk a magyar bajuszviseletről is.
