Türr IstvánMadách Imre íróKós Károly építész, íróMikszáth Kálmán író, képviselőKardos János hortobágyi számadó csikósMóricz Zsigmond íróRózsa Sándor betyárKocsis Antal gazdálkodó, Szany.Kun gazdaPuskás TivadarFazekas Mihály


szolasok


Bajuszomra mondom!

Sok bajuszos szólás-mondás, közmondás mára, a bajuszdivat változásával feledésbe megy. Nem hagyjuk, összegyűjtjük és közreadjuk azokat, a bajusz anekdotákkal és igaz történetekkel együtt.

BAJUSZOS SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK, ANEKDOTÁK ÉS ÉRDEKES TÖRTÉNETEK GYŰJTEMÉNYE

O. NAGY GÁBOR: MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

1. Bajuszod nő = leánygyermeknek mondják tréfás fenyegetésként, ha bajuszos férfit megcsókol.

2. Félre bajusz, jön a szakáll vagy Félre pehely, jön a bajusz ! = A) térj ki az idősebbnek! B) engedj az okosabbnak!

3. Félre bajusz, csókot kapsz = nő mondja férfinak: térj ki az utamból! Vagy férfi bajuszpedréskor vagy csókolózásra készüléskor mondja

4. Hogy vág a bajusz? = hogy vagy? A felelet rá: Hegyesen! vagy Kétfelé!

5. Kiszökött a bajusza, csak a szeme híja = kinőtt már a bajusza.

6. Se bajusza, se pénze = nincsen se erkölcsi, se anyagi hitele.

7. Bajuszán ül a kocsis = mondják gúnyosan, ha azt látják, hogy nő hajtja a lovat.

8. Bajuszra jár = (ti. vmely ivóedény) a legöregebb iszik először, s utána kor szerint a fiatalabbak.

9. Bajuszt akaszt [ összeakasztja a bajuszt ] vkivel = beleköt, kikezd vkivel.

10. Bajuszt érdemelt = arra a vadászra mondták, aki csúfosan elhibázta a vadat.

11. Irigylik a bajuszát = irigykednek rá.

12. Mindennek a bajuszát ő akarja pödörni = kéretlenül is beleavatkozik mindenki dolgába.

13. Bajuszáról másodszor iszik a magyar = a magyar ember olyan hosszú bajuszt hord, hogy italába is beleér, és ivás után leszophatja róla, ami rajta maradt.

14. A bajuszos kétszer iszik = akinek hosszú bajusza van, ivás után leszophatja róla a rajtamaradt italt.

15. Bajusz és szakáll férfiembert illet = a férfinak díszére válik a bajusz és a szakáll.

16. Bajusz kell a magyarnak = a bajusz magyaros viselet.

17. Előbb nő a bajusz, aztán érik az ész = abból hogy már bajusza van az ifjúnak, még nem következik, hogy felnőtt módjára gondolkozik.

18. Későn érkezett a bajuszfaszolásra = olyan férfi gúnyolása, akinek nem nő a bajusza. / a K.u.K. hadseregben vezényleti nyelv a német volt, a fassen igéből lett a faszolás!/

19. Még bajuszos legény korodban is megemlegeted! = kisfiúhoz intézett fenyegetés. 

20. Megesik az még bajuszos emberen is = megtörténik az még különb emberrel is.

21. Gyepre, bajuszos! = birokra hívásként

22. Mosolyog a bajusza alatt = alig észrevehetően, csendesen

23. Mintha varjút nyelt volna (és a szárnya künn maradt) = vastag, dús (és fekete) bajuszra

BALLAGI MÓR: MAGYAR PÉLDABESZÉDEK, KÖZMONDÁSOK ÉS SZÓJÁRÁSOK GYÜJTEMÉNYE

24. Azt gondolod, hogy csak szőr a bajusz?

25. Gangosan pödörgeti kajla bajuszát = rátartja magát, fennhéjázó.

26. Ritka, mint a magyar bajusz nélkül.

MARGALITS EDE: MAGYAR KÖZMONDÁSOK

27. A nagy bajuszú kétszer iszik.

28. Bajuszomra mondom.

29. Ha bajuszát felpödöríti, ember (legyen) aki bántsa.

30. Kajla, mint a bajusz.

31. Későbbre őszül a bajusz, mint a haj.

32. Még akkor a bírónak sem volt ám bajsza.

33. Akkor még a papok is bajuszt hordtak.

34. Szokásból nyírják még a bajuszt is.

35. Szőrös, mint a magyar bajusz.

36. Vörös hajúban, vörös bajuszúban ritkán szokott jó válni.

Greguss Ágost írja a bajuszról 1853-ban: a bajusz a magyar ember által még most is mint sajátságos megkülönböztető jel becsületben tartatik s melynek viselése – szakál (!) nélkül – talán Magyarországból terjedt ki a többi Európára.

Apor Péter báró Metamorphosis Transylvaniae-je az 1600-as évtizedek viseletéről: Mind felső, alsó rendbéli ember mihelyt megházasodott, az szakállát meghagyta, s holtáig úgy viselte... Ha valaki abban az időben az szakállát leberetváltatta, nem beretváltatta az haját is egyszersmind, az csúf volt, olyat mondottanak neki, akit szégyenlek kiírni. A fejét majd mindnyájan borotváltatták, ha kopoc volt, nem viselt idegen kurva hajat... Az bajusza az száját némelyiknek egészen befogta, abban soha semmit el nem vágtak, sőt, mikor ivutt némelyik, megtölt a bajusza, s beszoppantotta.

Egy alkalommal III. Napóleon császár karácsonyi ajándékai között ott szerepelt egy doboz eredeti tiszaújlaki bajuszpedrő is. Annyira kiváló minőségűnek bizonyult, hogy attól kezdve – amíg csak pödörhette feltűnően nagy és vízszintes szerteágazó bajuszát – mindig tiszaújlaki bajuszpedrőt használt.

A magyart erős növésű bajusz jellemezte , melyhez annál szívesebben ragaszkodott, minél inkább fenyegetve látta a nyugati szokás által. Utóbb a bajusz, mint a nemzeti jelleghez való szíves ragaszkodás külső kifejezője az ausztriai elnyomó törekvésekkel szemben demonstráció eszközévé lett. Följegyezték, hogy II. Mátyás a nyílt lázadásban levő magyarok rokonszenvét megnyerni akarva bajuszt, szakállt eresztett.

Hermann Ottó írja a A magyar nép arca és jelleme című, 1902-ben megjelent művében: Amidőn a magyar arcz meghatározásának nehéz feladatához teljesen tárgyi alapon és tárgyilagos formában átmennék, az előzőkből már most is tudnunk kell, hogy a megoldásnál sok esetben nélkülöznünk kell az egyik lényeges alapelemet, t.i. a száj alakulásának tiszta képét, azért mert a magyarság nemcsak bajuszos, hanem bajuszára büszke, ebben tisztességének és tekintélyének egyik nélkülözhetetlen elemét ismeri föl. .

ADATKÖZLŐKTŐL GYŰJTÖTT BAJUSZOS MONDÁSOK, ANEKDÓTÁK:

Tölgyesi-András Béla (Gyergyószentmiklós) közlése:
Parancsoló bajusz : Bajuszát felfelé pödörítve mondja a székely ember: - Asszony, hozz vizet a kútról!
Megengedő bajusz : A székely asszony mondja: - Ember, hozz vizet a kútról! Bajuszát lefelé simítva válaszol az ember: - Megértettem .
Bajusz kell a magyarnak, me' ha nem, akko' odacsinyálnak!
Kézdiszentkereszten ezt úgy mondják:
Bajusz kell a magyarnak, akinek nincs, annak odaszarnak!

 

Lucza Gyula ( Budapest- Etyek) igaz története:
Egy nagyszakállú megrendelője szólt neki a '70-es években, amikor Gyula kezdte növeszteni a bajuszát: - Mi ez a bajusz, Gyula? - Növesztem, de miért kérdi, hiszen Magának is mekkora szakálla van? - Az más, mert a szakáll az természetes, az magától nő, de a bajusz az szándékolt!

 

Baji Lázár Imre (Rózsavölgy) története:
Az 1990-es években szakállat növesztett, amitől aztán megszabadult, de bajuszát meghagyta. Kollégái azonnal szóvá tetté:- mi ez a kuruckodás Imre?- A szakállammal mért nem volt baj? kérdezte Imre. - Mert a szakáll az csak ott marad, de a bajusz az szándékos!

 

Pálinkás Ferenc (Buda) mondása:
Nem dugom a bajuszom más levesébe.

 

Kobzos Kiss Tamás közlése:
A kisbárapáti (Somogy) Tóth Imre mondta neki 1977-ben a Kecskeméti Népzenei Találkozón, meglátva hosszúra növesztett bajuszát: - Én még sose ettem a bajuszommal egy tálbúl. Vagyis ő rendszeresen nyírta a bajszát.

 

Béke Csaba lantművész:
Nem is ember az, aki azt a kis szőrt el nem bírja!

 

Vajda László kovács, Tiszaeszlár:
Bajusz alól édes a csók.
Nincsen kocsis ostor nélkül, magyar ember bajusz nélkül.

 

Pataki Sándor, Tök:
A csók bajusz nélkül olyan, mint a leves só nélkül.

 

Menyhárt Kata, Tök:
A csók bajusz nélkül olyan, mint a vőlegény szerszám nélkül.

KÜLFÖLDI SZÓLÁSOK, MONDÁSOK, ÉRDEKESSÉGEK A BAJUSZRÓL:

Francia mondás: Az étel sajt/bor nélkül olyan, mint a csók bajusz nélkül.

 

Lengyel mondás /Nagy Zsombor közlése/:

Głowa bez wąsa jak dupa , szó szerinti fordítása: feje bajusz nélkül, mint valaga. Kovács István irodalmi fordításában: Bajsza nélkül arca, mint a valaga.

 

Spanyolországban, mikor a mór hódítók betörtek, a „keresztények egy jelt kerestek, mi őket elleneiktől megkülönböztesse. Végre abban egyezének meg, hogy a kereszt jelét hordanák arcukon, s hogy ezt tehessék, a felső ajkon keresztvonalat azaz bajuszt s az áll felett pedig függőleges szakállt növesztének. Így eredett a bajusz meg a kecskeszakáll, mely tehát eredetileg a szabadság és egység jelképe volt” . /A mai nemzetközi szakáll és bajuszversenyek muskétás szakáll kategóriája ennek a hagyománynak állít emléket. Sz.P./

 

Török közmondás /Üzüm bég uram, alias Szőllősy Gábor közlése/

Aşagi tükürsem sakal, yukari tükürsem biyik.
Ha lefelé köpök szakáll, ha felfelé köpök bajusz.

Olyankor mondják, amikor két rossz közül kénytelen választani az ember.

SZAKÁLLAS SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK, ANEKDÓTÁK

1. Bajusz, szakáll férfiembert illet.

2. Félre bajusz, jön a szakáll.

3. A nagy szakáll senkit tudóssá nem teszen.

4. A szakállába dörmög, mor(m)og.= Elfojtva beszél, így fejezi ki elégedetlenségét.

5. Sok szakáll megmozdul még azon = sokan hozzászólnak még ahhoz, sokan fognak még

arról beszélni.

6. A szakállába kap valakinek = a., beleköt, megtámadja; b. becsületébe gázol

7. A magas (saját) szakállára. = megbízás, vagy engedély nélkül, a saját felelősségére, a

saját számlájára cselekszik.

8. Más szakállára. = más kontójára, hitelbe.

9. Szabad szakállra. = szabadjára bocsát valakit, felelőtlenül, zabolátlanul jár el.

10. Szakállamra mondom (állítom, vagy kijelentem). = becsületemre mondom

11. Szakállamra veszem = kezeskedem érte, szavamat adom rá.

12. Megbecsülte szakállát. = tisztességesen járt el, nem követett el becstelenséget.

13. Becsüld meg az ősz szakállt! = tiszteld az öregeket!

Szabó SándorSzentpétery István - koronaőrSzilágyi Péter - alapító tagVarga Mihály, Kunsági Bajuszkirály, dudás és mesemondó, BugacAmbrus Kristóf, Kunsági Bajuszkirály, EB 2. , gólyalábas, Sátoraljaújhely Gulyás László vándormuzsikusBóta András, EB. 2. hagyományőrző huszárCsepin Péter hö.huszárSzabó Vata Mezőföld szabad hajdújaPavuk LászlóGerencsér ZsoltHajda ZsigaZsolnai GáborBalanyi ZoltánBalanyi ZsoltRajnai DonátSzentpály ImreMudry PéterBajkai IstvánKulcsár LászlóJáromi ZsoltSimándi LászlóBenis MiklósKádár FerkóSólyom FerencMagi Imre
Papp Ernő
Jánváry Zoltán
Balog Ádám
Fejér Imre
Jakab Zsolt
Rácz Kristóf László
Kiss Mátyás fafaragó